Ülések

2014. április 29.

Diákkörünk idei utolsó ülésén Kaposi Diána mutatta be szakdolgozati témáját, melyben Somogy megye történeti családneveinek névföldrajzát vizsgálta. Az 1715. évi első és az 1720. évi második adóösszeírás alapján a név és az etnikum kapcsolatát vizsgálta, e kutatásához pedig névtani ismereteit is segítségül hívta. Diagramokon és táblázatokon keresztül mutatta be az egyes családnevekből következtethető etnikumokat, melyekből migrációs következtetéseket is levont. Dia bemutatója nagyon érdekes volt; végigkövethettük, szakdolgozata milyen állomásokon keresztül született meg, hogyan gyűjtött anyagot kutatásaihoz, s azt is megtudtuk, személyes kötődése még inkább örömteli írásra sarkallta, hiszen ő maga is Somogy megye szülötte.

A Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Diákműhely ezzel az alkalommal lezárta a félévet, s nyaralni ment; ősszel pedig új arcokkal és a régi lelkesedéssel folytatjuk!

2014. április 8.

A Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Diákműhely 2014. április 8-án tartott ülésén Zelliger Erzsébet tanárnő, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense ismertette meg az érdeklődőket a somorjai iratokkal. A szóban forgó iratok 1732 és 1748 között Somorja mezővárosban keletkezett feljegyzéseket tartalmaznak, tulajdonképpen városi jegyzőkönyvek. Zelliger Erzsébet tanárnő elmondta, hogy az iratok családi örökségként kerültek hozzá: édesapja 1945 előtt közjegyző volt Somorján. E források néhány részletének átirata korábban a Magyar Nyelv hasábjain is megjelent.
A feljegyzések többnyire magyar nyelvűek, de találhatunk közöttünk német és latin nyelvű részeket is. Gyakori, hogy a német kifejezéseket hallás után, fonetikusan írták le, illetve áljövevényszavak is előfordulnak. Utóbbiak magyar toldalékkal ellátott latin szakkifejezések formájában jelentkeznek.
Zelliger Erzsébet az iratok közül kimásolt egy részletet a diákkörön résztvevők számára, mely részletet közösen olvastuk és értelmeztük.

 

2014. március 25.

A diákköri ülés témája a Müncheni kódex és a latin nyelvi hatás. Korompay Eszter ismertette készülő szakdolgozatát. Az ismertetés kapcsán megvitattuk: lehet-e egyáltalán latin hatásról beszélni, s ha igen, hogyan; mi lehet, amit hatásnak nevezhetünk? Számos más kérdés is előkerült, értékes hozzászólásokat hallottunk, köszönjük mindenkinek!

 

2014. március 20.

Egyetemi Anyanyelvi Napok 2014.

A diákműhelyek bemutatkozása

 

2014. március 11.

 A tavaszi félév második ülésére Diákműhelyünk egy szótárírói munkacsoportot hívott meg, akik a Földrajzi nevek etimológiai szótárának új kiadásán dolgoznak. A csoport öt szócikkíróból (Balogh Erna, Gion Katalin, Krizsai Fruzsina, Takács Karolina, Tücsök Dorottya) és két korrektorból (Korompay Eszter, Magyar Anett) áll. A főszerkesztői feladatokat pedig Szentgyörgyi Rudolf tanár úr látja el. Krizsai Fruzsina, a csapat koordinátora a kötet aktualitásáról és létrejöttének fontosságáról beszélt, majd vázolta a szerkesztési elveket, amelyek Kiss Lajos elképzeléseit tükrözik. A szótárba bekerülő új szócikkek már megjelentek egyes folyóiratok hasábjain. A szerkesztők feladata, hogy egységes formára hozzák őket, javítsák a hibákat és aktualizálják a szócikkeket (pl. ne Jugoszlávia szerepeljen a lokalizálásnál). Az előadás során betekintést nyertünk a szócikkírás menetébe, az ellenőrzési fázisokba, és megismerkedtünk egy-két a források kapcsán felmerülő nehézséggel és problémával. Az új szócikkek mellett a már meglévő, régi anyagot is át kell dolgozni. Kiss Lajos már életében elkezdte a javításokat, amelyeket a saját példánya hasábjain jelzett. Természetesen ezek a változtatások is bekerülnek az új kiadásba. A beszámoló után felmerült, hogy a jelen lévők vajon tudják-e családnevük eredetét. A kérdés megválaszolásával és kötetlen beszélgetéssel zártuk ülésünket.

 

2014. február 25.

A tavaszi szemeszter első ülésének légköre a vártnál is családiasabb volt, ugyanis betegség miatt sajnos foghíjasan jelent meg a csoport. Mindazonáltal a Diákműhely titkára, Korompay Eszter és Zelliger Erzsébet tanárnő vázolták a félévre tervezett programokat – melyek igen sokszínűnek és izgalmasnak ígérkeznek, így ezúton is buzdítunk mindenkit az aktív részvételre! Az eddigi gyakorlathoz képest újdonság lesz, hogy idén mindenkitől várunk egy csekély (vagy akár komolyabb) kutatómunkát összegző dolgozatot, melyet az ülések során a szerzők ismertetnek. Az összejövetelek programjai természetesen még képlékenyek, az építő jellegű javaslatokra nyitottak vagyunk, így egészen biztos, hogy mindenki megtalálja a saját érdeklődésének megfelelő tevékenységet és programot az igen színes palettán.

 

2013. december 18.

Tanszéki karácsony

 

2013. november 8.

November nyolcadikán Zelliger Erzsébet tanárnő tartott előadást a Diákműhelyben. Egy, a rovásírásról szóló beszélgetés-előadás, s az azt követő előadássorozat ötlete még a tavalyi félévhez kapcsolódik, amikor egyik alkalmunkon Hosszú Gábor tanár úr könyve volt a témánk (az érdeklődők megtalálják a könyvet a Műhely polckönyvtárán, a 234-es szobában). A novemberi előadás több szempontból is nagyon érdekes volt, szóba kerültek olyan kérdések is, mint a rovásírás első fennmaradt emlékei, a rovás megítélése napjainkban, rovásírás-típusok, és még sok egyéb vitás kérdés, mely máig igen aktuális. Reméljük, a következő félévben ezt az előadást több, továbbra is szigorúan szakmai szempontok szerint összeállított tanóra-előadás követi majd.
Figyeljétek a Neptunt és a plakátokat!

 

2013. október 8.

Az október 8-i Diákműhely ülésén az Érdy-kódex került érdeklődésünk középpontjába. Megbeszéltük az kódex körüli vitás kérdéseket (egy vagy két kéz munkája-e), beszéltünk a Karthauzi Névtelenről és a lestyánfa megjelenéséről a kódexben – ehhez kapcsolódva a fa-motívum és Szűz Mária kapcsolata is szóba került. Mindezek mellett élménybeszámolót hallhattunk a forráskonferenciáról, valamint tervezni kezdtünk egy, a következő félévben megrendezendő előadássorozatot a rovásírásról is. Legközelebb november 5-én találkozunk, a szokott helyen és időben.

 

2013. szeptember 21.

Szeptember második hetének hétvégéjén, a Kulturális Örökség Napján a Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhely tagjai ellátogattak az Egyetemi Könyvtár restaurátorműhelyébe. Köszönet illeti ezért Szabó Pannát, aki lehetővé tette, hogy a Műhely soron kívül eljusson a restaurátorműhelybe. Nagyon érdekes körbevezetésnek lehettünk tanúi, egyebek mellett megtekinthettünk egy olyan kódexet, melyen a restaurátor több mint két évig dolgozott. Láthattuk a restaurálás folyamatát is: hogyan lehet folyékony papírral lyukas oldalakat kipótolni, hogyan kell a könyv gerincét rendbe hozni, s végül azt is megnézhettük, mely folyamatai vannak egy kézzel varrott könyv elkészítésének. A műhely látogatása után Bíbor Máté kiállítását is végignéztük (Mit olvasott Mátyás király?).

 

2013. május 15.

2013 tavaszi félévének utolsó ülését Zelliger Erzsébet tanárnő előadása, illetve könyvismertetése nyitotta. Hosszú Gábor idén megjelent, „Rovásatlasz” című munkájának bemutatásán keresztül betekintést nyerhettünk mindabba, amit jelenleg tudni lehet a (sokak által a) magyarság ősi írásának tartott rovásírásról: a székely-magyar rovásírás eredetéről, illetve nyelvemlékeiről. A bemutatást követően kisebb szakmai diskurzus alakult ki, továbbá megfogalmazódott az a kívánság, hogy ezek az ismeretek szélesebb érdeklődő körhöz is eljuthassanak. A diákműhely felvállalta az őszi félév során egy minikurzus szervezését, melyre többek között a kötet szerzőjét is meg kívánjuk hívni.

Az ülés második felében Korompay Eszter, a diákműhely titkára felelevenítette a diákműhely alapításának körülményeit, illetve értékelte a műhely első félévét. A diákműhely tavaszi utolsó ülését kisebb ünnepség és kötetlen beszélgetés zárta.

Az ülésen megalakult a nyelvtörténeti diákműhely könyvtára. Első kötetei: Juhász Dezső tanár úr felajánlásaként a diákműhely névadójának emlékkötete (Juhász Dezső – Kiss Jenő szerk., Benkő Loránd emlékezete. MNyTK. 238. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2012.), illetve a szerző ajándékaként az ülésen ismertetett kötet (Hosszú Gábor, Rovásatlasz. Miláni Kft., Budapest, 2013.). Mindkét felajánlást köszönjük! A diákműhely (reményeink szerint idővel gyarapodó) könyvtárának kötetei a diákműhely minden tagja számára rendelkezésre állnak, kölcsönözhetők.

Juhász Dezső – Kiss Jenő 2012. Benkő Loránd emlékezete (címlap)

Hosszú Gábor 2013. Rovásatlasz (címlap)

 

2013. április 17.

Április 17-i diákműhelyi ülésünkön egy előadást és egy beszámolót hallgathattunk meg.

Mohay Zsuzsanna, a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék doktorandusza vállalta, hogy bemutatja kutatási területét, s beszámol eddigi eredményeiről. Számos érdekes probléma és kérdés fölmerült a múlt idők használatával kapcsolatban: melyik múlt időt pontosan milyen funkcióval használhatta a 16–18. századi nyelvhasználó, levélíró, jegyző (stb.); hogyan érvényesül a szövegekben a latin nyelv hatása; milyen szövegalakító szerepe lehetett diktálónak és íródeáknak. Mindezeket pontos és szemléletes példamondatokon követhettük végig, az előadás után pedig tartalmas beszélgetés és véleménycsere bontakozott ki.

Az ülés második részében Kocsis Réka, elsőéves MA hallgató beszámolója következett: Réka második helyezést ért el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Sok érdekességet tudhattunk meg a versenyről, a versenyzőkről, előadásokról, s Réka személyes tapasztalatairól is. Szeretettel gratulálunk! (Réka díjazott dolgozata honlapunkon elérhető a Publikációk menüpont alatt.)

 Mohay Zsuzsanna: Múltidő-használat a középmagyar korban

 

2013. március 20.

A március 20-i ülés kitűzött programja a Középmagyar Misszilisek Szakmai Csoport bemutatkozója volt. Ennek keretében először Terbe Erika tanárnő tartott rövid előadást a középkori levelek kutatásáról, majd felhívta a figyelmet a tanszéken folyó szövegkiadási munkálatokra a Régi Magyar Levéltár sorozat formájában. Kiemelte, hogy a kiadási munkálatokhoz az érdeklődő diákoknak lehetősége van csatlakozni felkészültségi szintjüknek megfelelő feladatok ellátására. Ezt követően Bödecs László – mint a szakmai csoport diák tagja és egyben koordinátora – tartott előadást a digitális forráskiadás még kiaknázatlan lehetőségeiről, egy új, egységes, széleskörűen kihasználható eljárást felvetve. A továbbiakban, titkárunk mondatával élve: „ránk jött az öt perc” – a műhely tagjai saját elképzelésüket, vagy konkrét kutatási témájukat vázolhatták röviden. Színes volt a paletta, felsorolás teljességének igénye nélkül: bibliafordítások összehasonlítása, történeti múlt idők feltárása, legkorábbi nyelvemlékeink szállóigéinek továbbélése korunkban, magyar-szláv szóátvételek, stb. merültek fel. Az ülést jó hangulat és sütemények társaságában kötetlen beszélgetéssel zártuk.

 

2013. március 6.

Az Egyetemi Anyanyelvi Napok szervezésével telt a harmadik diákköri ülésünk. Mivel az időnk véges volt, a feladataink száma pedig igen magas, minden diákköri tag aktív részvételére szükség volt. A diákkör pedig nem vallott kudarcot, úgy fogtunk össze egy élvezetes és gördülékeny program kedvéért, mintha évek óta dolgoznánk együtt. A Három Körösztény Leány című, Ráskay Lea által másolt játékot próbáltuk, ami a Sándor-kódexben maradt fent. A diákkör majdnem minden tagja kapott egy kis szerepet a jelenetben, amit másnap elő is adtunk az EAN keretein belül. Mivel az anyanyelvi napok programjának része volt a diákkörök bemutatkozása is, a Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Diákkör is bemutathatta, mivel foglalkozunk. Ennek a bemutatónak a próbájára is szerdai ülésünkön került sor, szintén több hallgató aktív részvételével. Az EAN hetében tehát sok munka, és még több sikerélmény jutott osztályrészül a tagoknak.

 

2013. február 27.

Ezen az első hivatalos, már nem alakuló ülésen első programpontként a Biblia Mediaevalis Hungarica Szakmai Csoport, közismertebb nevén a BMH munkacsoport mutatkozott be, akiknek célja egy olyan kereshető adatbázis létrehozása, amely a korai ómagyar kori bibliafordítások szövegére épül. Az elkészült kereső abban segítené a kutatókat, hogy a párhuzamos versek egy-egy kattintással elérhetőek legyenek. A beszámoló során betekintést nyerhettünk a munka kezdeteibe, technikai hátterébe és próbálkoztunk kereséssel is a kereső jelenlegi verzióján. Mivel a valaha órakeretben működő csoport létszáma kissé megcsappant, nem titkolt cél volt az érdeklődő diákköri tagok bevonása, akikkel azóta be is indult a munka következő fázisa. Az este további részében pár szó esett az EAN-ról, majd pogácsázás közben kötetlenebb beszélgetések alakultak ki.

 

2013. február 13. Alakuló ülés

A Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Diákműhely február 13-án, szerdán tartotta alakuló ülését. Tanárok, diákok egyaránt, összesen tizenheten jöttünk össze azért, hogy megbeszéljük a Diákműhely elindulásához szükséges tennivalókat. Az alakuló ülésen elsődlegesen a diákköri élet fontosabb állomásait egyeztettük. Ezek közül a legfontosabbak: önálló kutatómunkáink (szemináriumi dolgozatok, OTDK-dolgozatok, szakdolgozatok stb.) megvitatása, beszélgetések meghívott előadókkal, megismerkedés a Nyelvtörténeti Műhely szakmai csoportjaiban folyó kutatásokkal, valamint közös kirándulások szervezése. Az ülésen szóba került a közelgő – az idén a nyelvtörténetet középpontba állító – Egyetemi Anyanyelvi Napok programjainak szervezése. A Diákműhely kéthetente szerdán, fél hattól ülésezik a 234-es szobában, ezekre az alkalmakra a Diákműhely tagjain túl minden érdeklődőt is szeretettel várunk!

Az alakuló ülés jegyzőkönyve