Rovásemlékeink

Rovásírásos emlékeink mint nyelvemlékek címmel az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, valamint az ELTE Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhelye és Diákműhelye a tavaszi félévben tudományos előadássorozatot szervez. Az előadásokra 2014. február 26-tól kezdődően szerdán délutánonként kerül sor. Az előadások helye: ELTE BTK, Múzeum krt. 4/A. III. emelet 336.

A magyar nyelv története során többször feledésbe merült, majd újjáéledt rovásírás, illetőleg az ezzel az írástípussal lejegyzett (különösen korai) nyelvemlékeink diszciplináris tekintetben a magyar nyelvtörténet, általánosságban véve pedig a magyar örökség részét képezik.

Ma a rovásírást részint különböző hagyományőrző közösségek (pl. cserkészet, polgári kezdeményezések stb.) alkalmazzák és szorgalmazzák, részint jobbára – nem minden esetben a szó legnemesebb értelmében vett – nacionalista körök élnek vele. (Újabban azt tapasztaljuk, hogy ez utóbbi szempont mentén – méltatlanul – napjaink politikai diskurzusának is részévé vált.).

Tudományos elméleti ismereteink ugyanakkor – általánosságban véve – messze elmaradnak a rovásírás használatának mai „gyakorlati reneszánszától”, a téma a magyar szakos egyetemi oktatásban sem kap jelentőségének megfelelő helyet. Örvendetes azonban, hogy az Osiris Kiadónál megjelent új magyar egyetemi tankönyv (Kiss Jenő szerk., Magyar nyelvtörténet, Budapest, 2003.) elődeivel szemben immár szentel egy rövid fejezetet a rovásírás kérdéskörének (Korompay Klára, A székely rovásírás. I. m. 102–105.), mely elsősorban a problémákra irányítja az egyetemi hallgatók figyelmét.

Az előadássorozat a hazai kutatók eredményeit hivatott az egyetemi hallgatóság, illetve a téma iránt érdeklő szélesebb közönség elé tárni. A 13 előadásból álló sorozat egy-egy előadásának megtartására olyan szakembereket kértünk fel, akik tudományos módszertannal közelítve érdemben foglalkoztak a rovásírásos emlékek nyelvi, néprajzi, régészeti és történelmi összefüggéseivel.

A sorozat előadásai:

Február 26.     16.00–17.30
Zelliger Erzsébet ny. egyetemi docens, ELTE
A rovásírás alapkérdései

Március 5.     16.00–17.30
Zelliger Erzsébet ny. egyetemi docens, ELTE
A rovásemlékek művelődéstörténeti szerepe

Március 12.     16.00–17.30
Szentgyörgyi Rudolf egyetemi tanársegéd, ELTE
A rovásírás kutatásának tudománytörténete

Március 19.     16.00–17.30
Tóth Endre ny. főosztályvezető, Magyar Nemzeti Múzeum, egyetemi docens PPKE, az MTA doktora
A hun-magyar rokonság historiográfiája

Március 26.     16.00–17.30
Vásáry István egyetemi tanár, ELTE, az MTA levelező tagja
A székely írás helye és kapcsolatai az eurázsiai „rovás” írások között

Április 2.     15.45–17.15
Sándor Klára egyetemi docens, SZTE
Székely írás és identitás

Április 9.     16.00–17.30
Vásáry István egyetemi tanár, ELTE, az MTA levelező tagja
Telegdi János „Rudimentá”-ja (1598) és ami utána jött: a székely írás utóélete a 17–18. században

Április 23.     16.00–17.30
Benkő Elek igazgató, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, az MTA doktora
A székely írás középkori és kora újkori emlékei Erdélyben – Régészeti és történeti kérdések

Április 30.     16.00–17.30
Róna-Tas András professor emeritus SZTE, az MTA rendes tagja
A székely rovásírás írástörténeti háttere I.

Április 30.     17.30–19.00
Róna-Tas András professor emeritus SZTE, az MTA rendes tagja
A székely rovásírás írástörténeti háttere II.

Május 7.     16.00–17.30
Hosszú Gábor egyetemi docens, BME
Írásfejlődési kutatások számítógépes paleográfiai eszközei

Május 14.     15.45–17.15
Sándor Klára egyetemi docens, SZTE
Mítoszok, hiedelmek, problémák a székely írás kutatásában

Május 21.     16.00–17.30
Hosszú Gábor egyetemi docens, BME
Korai magyar nyelvű feliratok számítógépes paleográfiai vizsgálata

Az előadásokra várunk minden érdeklődőt!

Zárszó egy rendhagyó egyetemi kurzus végén

(A sorozat, illetve az előadások címére kattintva megtekinthetők azok plakátjai.)