„Anyanyelvünk évszázadai 4. Nyelvünk változása és változatai”

Az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, valamint a tanszék nyelvtörténeti hallgatói műhelye – az ELTE Tehetséggondozó Programjának keretében – 2017. június 9–10-én „Anyanyelvünk évszázadai 4. Nyelvünk változása és változatai” címmel ismét hallgatói konferenciát szervez.

A konferencián a magyarországi és a határon túli egyetemek és főiskolák BA-s, MA-s és osztatlan képzésben résztvevő hallgatói tartanak előadásokat a magyar nyelv történetéhez kapcsolódó tudományos témákban. Konferenciánk a 2014-ben elindult kezdeményezés immár hagyománnyá vált folytatása. A kezdeményezés sikerességének jele, hogy a korábban egynapos konferencia immár kétnaposra bővült. Akik 2017-ban elfogadták meghívásunkat: a Miskolci Egyetem, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, az Ungvári Nemzeti Egyetem, valamint a University College London, és természetesen a házigazda budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói.

A konferencia időpontja: 2017. június 9–10.

A konferencia helye: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, földszint, kari tanácsterem.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Programfüzet

Plakát

Anyanyelvünk évszázadai 4. jelentkezés

Az Anyanyelvünk Évszázadai 4. hallgatói konferencia jelentkezési határidejét

 április 30-ra módosítottuk,

így továbbra is várjuk azoknak a BA-s, MA-s és osztatlan képzésben résztvevő hallgatóknak a jelentkezését, akik szívesen adnának elő a magyar nyelv változásáról (történetéről) és változatairól.

A  jelentkezési lap innen  letölthető.

Anyanyelvünk évszázadai 4. hallgatói konferencia

Az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, a tanszék diákműhelyei, valamint a Benkő Loránd Nyelvtörténeti Műhely konferenciát szervez, amelyre a magyarországi, a határon túli magyar, illetve a külföldi egyetemek és főiskolák BA-s, MA-s és osztatlan képzésben résztvevő hallgatóit várjuk.

A konferencia időpontja: 2017. június 9–10. (péntek–szombat)
Helye: Eötvös Loránd Tudományegyetem, BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.

A jelentkezés módja: a tervezett előadás összefoglalójának (max. 1000 karakter) és a kitöltött jelentkezési lapnak az eljuttatása az alábbi e-mail címre: nyt.hallgkonf@gmail.com.

felhívás és a jelentkezési lap innen letölthető.

Plakát

A jelentkezési határidő április 30-ra módosult, a jelentkezési lap innen letölthető.

Gragger-archívum

Gragger Róbert, magyar tudós, tudományszervező, az Ómagyar Mária-siralom felfedezője és közzétevője 100 éve, 1916-ban alapította a magyar szemináriumot az akkori berlini Frigyes Vilmos Egyetemen.

Hagyatékát jelenleg a Magyar Irodalom és Kultúra Tanszék őrzi. Az archívumban megtalálhatók – a tanszékalapító magán- és hivatalos jellegű levelezése és irodalomtörténeti munkásságának teljes hagyatéka mellett – az akkori német és magyar kultuszminisztérium dokumentumai, valamint a hungarológiai intézményrendszer kiépítésével kapcsolatos iratok.

A Gragger-hagyaték levéltári feldolgozását Dr. Brandt Györgyi végezte el. Az anyag legérdekesebb és legfontosabb iratai mostantól a Berlini Gragger-archívumban (Berliner Gragger Archiv) digitálisan is hozzáférhetők.

Az adatbázis címe: https://medien.hu-berlin.de/bga

A magyar nyelvű felhasználói felület még készülőben van, de a főoldal magyar verzióját már most is meg tudja tekinteni, ha a fenti menüben az „Ungarisch”-ra kattint.

Anyanyelvünk évszázadai 3. hallgatói konferencia

Az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, a tanszék diákműhelyei, valamint a Benkő Loránd Nyelvtörténeti Műhely konferenciát szervez, amelyre az egyetemek és főiskolák BA-s, MA-s és osztatlan képzésben résztvevő hallgatóit várjuk.
A konferencia időpontja: 2016. június 10. (péntek)
Helye: Eötvös Loránd Tudományegyetem, BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A.

A jelentkezés módja: a tervezett előadás összefoglalójának (max. 1000 karakter) és a kitöltött jelentkezési lapnak az eljuttatása az alábbi e-mail címre: nyt.hallgkonf@gmail.com.

A felhívás és a jelentkezési lap innen letölthető.

Az Apor-kódex új kiadása

Apor-kódex. 15. század első fele, 15. század vége és 1520 előtt. A nyelvemlék hasonmása ás betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi: Haader Lea, Kocsis Réka, Korompay Klára, Szentgyörgyi Rudolf, Budapest, Székely Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, 2014. (Régi magyar kódexek 33. szám)

 „Az Apor-kódex fő nevezetessége a zsoltárok könyvének első magyar fordítása. Ez ugyanannak a szöveghagyománynak a része, amelynek más elemeit a Bécsi kódexben ránk maradt ószövetségi könyvek és a Müncheni kódexben olvasható négy evangélium őrizték meg. Ezek együttese alkotja az ún. Huszita bibliát, amely a mai napig eldöntetlen kérdések sokaságát veti fel” (Részlet a fülszövegből).

A kiadás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének együttműködésével valósult meg.

A kiadványt a kódex digitalizált változata kíséri DVD formájában.

Az Apor-kódex új kiadásának könyvbemutatójára 2015. október 20-án 17 órakor került sor az Országos Széchényi Könyvtár nagyelőadójában.

A kötetet bemutató kerekasztal résztvevői: Haader Lea, Korompay Klára, Szentgyörgyi Rudolf, Tóth Zsuzsanna.

Moderátor: Madas Edit

A bemutatóról készült összeállítás itt tekinthető meg.

Az Apor-kódex adatlapja az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Nyelvemlékek című honlapján.

Fotók

„Müncheni sorok” (1495 és 1517 között) – A legrégebbi cigány nyelvű nyelvemlék

Nemrégiben saját szemünkkel is láthattuk, kézbe is vehettük, a Bayerische Staatsbibliothek munkatársainak jóvoltából immár a nagyközönség is értesülhet a legújabban felfedezett magyar nyelvemlék szomszédságában lejegyzett legrégebbi cigány nyelvemlékről. A legrégebbi cigány nyelvemlék leírását és bemutatását kedves kollégánk és barátunk, Richard Holzberger jegyzi. A görög (és másodlagosan latin) nyelvű anyakódexben a magyar és a cigány nyelvű emlék mellett korabeli lengyel és török szövegek is olvashatók.

AMüncheni sorok-nak elnevezett legrégebbi cigány nyelvemlék feldolgozását  Landauer Attila és Nagy Pál kezdte meg (Barátság 2010: 6330–6331), de még nagyon sok feladat vár a cigány nyelvi múlt kutatóira.

A magyar Müncheni emlék feldolgozása megtörtént, Sarbak Gábor közölte a nyelvemlék szövegét és teljes filológiai leírását (MNy. 2005: 147–161), a nyelvemlék nyelvtörténeti elemzését pedig Haader Lea (MNy. 2005: 147–161) végezte el.

A cigány nyelvemléket megelőző lengyel, illetve a magyar szövegeket követő török (a nyelvi sorrend feltehetően egy utazás útvonalát rajzolja ki) nyelvemlékek feldolgozása – ismereteink szerint – még nem történt meg.